nije evidentirano

Az Amerikai Kukoricabogar Populaciobecslese : Egy Relativ Mod- Szer Szolgaltathat Annyi Informaciot, Mint Egy Abszolut?

Praktikus okokból gyakran használunk relatív felvételezési eszközöket (pl. feromon- vagy színcsapdák) az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) – imágóinak mintázásával – populációbecslésére (kutatási és gyakorlati célokra is). Ha ragaszkodunk az abszolút felvételezés számaihoz (db/növény, db/m2) és a relatív adatokat erre vezetjük vissza, a kapott eredmények különbségét és hányadosát is tudjuk értelmezni. Így a populációdinamikai folyamatok becsléséhez felhasználható adatok száma megsokszorozódhat. (Pl. táblák közötti ki- és betelepülés vizsgálata első éves és önmaga után termesztett kukorica Diabrotica v.v. imágópopulációjának modellezése kapcsán.) Jelen elemzésben a Pherocon AM (PhAM) és a sátorhálós csapda/izolátor fogási eredményeit értékeljük többéves, több helyszínen folyt K+F munkáink (EU-5 K+F QLK5-CT-1999-01110 és FAO GTFS/RER/017/ITA projektek) alapján. Magyarországon 2000-2003 és Horvátországban 2001-2003 között kukorica/kukorica illetve kukorica/szója- kalászos- és napraforgó vetésváltási kísérletben ugyanazon elrendezésben (véletlen elrendezés, 6 ismétlés) felvételeztük Pherocon AM és sátorhálós csapdákkal (3 db/parcella) az amerikai kukoricabogár populációját. A csapdákat hetente, mindkét típust ugyanaznap, ellenőriztük júniustól szeptemberig. A területen belül kicsik voltak a távolságok egy olyan jól repülő rovar számára, mint a kukoricabogár, ezért az egy időponthoz tartozó adatokat mindig átlagoltuk, így 82 adatpontot (azaz 2 ország, 3 illetve 4 év, 12 hét) kaptunk, melyek mindegyike 36 csapdafogás átlaga. Egy adott hét PhAM fogását a sátorhálós csapdafogásokkal (EC) következő képlettel vetettük össze (az összehasonlítás időpontját – hetét – t-vel jelölve): I. PhAM(t) = f(EC(t), EC(t-1)) ; II. PhAM(t) = f(EC(t), EC(t-1), EC(t-2)) ; III. PhAM(t) = f(EC(t), EC(t-1), EC(t-2), EC(t-3)) ; A második és harmadik esetben a magyarázó változók súlya mindig egyforma volt, míg az első esetben a két időpont hatását különböző súlyozással is megvizsgáltuk. Az illesztések legmagasabb R2 értéke: 0, 76 ; az I. esetben, egyenlő súlyok esetén. A két módszer kapcsolata nagyon hasonló volt mindkét helyszínen ; a helyszín (itt: ország) az adatok varianciájának csak ~5%-át magyarázza. A lineáris statisztikai modellt megfelelőnek elfogadva a PhAM csapda fogás adataiból – egy abszolút felvételezési módszer eredményeihez hasonlóan – jól becsülhető az amerikai kukoricabogár populációk különböző táblákban (pl. első éves kukoricában) megjelenő hányada.

Amerikai Kukoricabogar Populaciobecslese

nije evidentirano